A Domonkos Rend megkezdte a gyűjtést a keresztény szellemiség közel 750 éves alapművének a teljes magyar fordítására és kiadására.

A Summa Theologiae vagy Summa Theologica (ford. 'A teológia összefoglalása'), gyakran csak Summa néven emlegetvén, Aquinói Tamás (1225-1274) skolasztikus teológus és egyházdoktor legismertebb műve. A katolikus egyház összes főbb teológiai tanításának összefoglalása, amely főleg a teológiai hallgatók, köztük a szeminaristák és az írástudó laikusok számára készült útmutatásként. A nyugati keresztény teológia szinte minden pontjának érvelését bemutatva a Summa témái a következő ciklust követik: Isten  Teremtés  Ember  Az ember célja  Krisztus  a Szentségek  majd visszatérés Istenhez.

Bár befejezetlen, mégis "a filozófiatörténet egyik klasszikusa és a nyugati irodalom egyik legnagyobb hatású műve.¹" Aquinói "legtökéletesebb műve marad, érett éveinek gyümölcse, amelyben egész életének gondolata sűrűsödik össze"².

Aquinói a Summa során keresztény, muszlim, héber és pogány forrásokat idéz, többek között, de nem kizárólagosan: A keresztény Szentírás, Arisztotelész, Hippói Ágoston, Avicenna, Averröes, Al-Ghazali, Boethius, Damaszkuszi János, Pál apostol, Pszeudo-Dionüsziosz, Maimonidész, Canterburyi Szent Anzelm, Platón, Cicero és John Scotus Eriugena.

A Summa Aquinói korábbi Summa contra Gentiles című művének strukturáltabb és bővített változata, bár a kettő különböző céllal íródott. A Summa Theologiae a keresztény hitet kívánta elmagyarázni a kezdő teológushallgatóknak, míg a Summa contra Gentiles a keresztény hitet magyarázni és ellenséges helyzetekben megvédeni, a felhasználás tervezett körülményeihez igazított érvekkel, minden egyes cikkely egy bizonyos hitet vagy egy konkrét eretnekséget cáfol³.

Aquinói a Summa-t kifejezetten a kezdő hallgatók számára készült műnek szánta:

Quia Catholicae veritatis doctor non solum provectos debet instruere, sed ad eum pertinet etiam incipientes erudire, secundum illud apostoli I ad Corinth. III, tanquam parvulis in Christo, lac vobis potum dedi, non escam; propositum nostrae intentionis in hoc opere est, ea quae ad Christianam religionem pertinent, eo modo tradere, secundum quod congruit ad eruditionem incipientium	Mert a katolikus igazság doktorának nemcsak a jártasakat kell tanítania, hanem a kezdőket is neki kell oktatnia. Ahogyan az apostol az 1Kor 3,1-2-ben a Krisztusban lévő csecsemőkről azt mondja, hogy tejet adtam nektek inni, nem pedig húst, a mi javasolt szándékunk ebben a munkában az, hogy a keresztény valláshoz tartozó dolgokat úgy közvetítsük, ahogyan az a kezdők oktatásához illik.
—"Prooemium," Summa theologiae I, 1.

Aquinói a Santa Sabina studium provinciale - a Santa Maria sopra Minerva studium generale és a Szent Tamás Kollégium elődje, amely a 20. században az Angelicum Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemmé vált – elnevezésű iskolán való tanítása közben kezdte meg a Summa megírását. A Prima Pars-t ("első rész") teljes egészében befejezte és terjesztette Itáliában, mielőtt elutazott, hogy elfoglalja második oktatói munkáját a párizsi egyetem professzoraként (1269-1272)⁴.

A Summa Theologiae nemcsak a tomista filozófia egyik fő szellemi ihletője, hanem Dante Isteni színjátékára is nagy hatással volt, és Dante eposzát "a verses Summa"-nak nevezték.⁵ Még ma is nagyon gyakori mind a nyugati és keleti katolikus egyházakban, mind a főáramú eredeti protestáns felekezetekben (anglikán és episzkopális, lutherán, metodista és presbiteriánus felekezetekben) a Summa Theologiae fontos hivatkozási alapként való használata a diakónussá vagy pappá szentelésre jelentkezők, a hivatásos férfi vagy női vallásos életet választók, illetve a főiskolai szinten filozófiát és teológiát tanuló laikusok körében is.

Szerkezete

A Summa a következő részekre tagolódik:

- részek ("Pt."), amelyek a következőkre oszlanak:

3 rész ("Pt."), ami

614 kérdésre (questio, qq), ami

3 125 cikkre ("Articulus.") tagolódik.

A kérdések konkrét vitatémákat jelölnek, míg a hozzájuk tartozó cikkek az alapkérdés tovább részletezett aspektusai. Például az I. rész 2. kérdése ("Isten létezése") három cikkre oszlik: (1) "Magától értetődő-e Isten létezése?"; (2) "Bizonyítható-e Isten létezése?"; és (3) "Létezik-e Isten?". Ezenkívül a tágabb témájú kérdéseket értekezésekbe csoportosítják, bár az értekezések kategóriája a forrástól függően másként szerepelhet.

A Summa három részének van még néhány nagyobb alfejezete.

- Első rész (Prima Pars; 119 QQ, 584 cikket tartalmaz): Isten létezése és természete; a világ teremtése; angyalok; és az ember természete.

- Második rész (303 QQ, 1536 cikket tartalmaz), két alrészre tagolva:

- A Második rész első része (Prima Secundae vagy I-II. rész; 114 QQ, 619 cikket tartalmaz): Az erkölcs általános elvei (beleértve a jogelméletet is).

- A Második rész második része (Secunda Secundae vagy II-II. rész; 189 QQ, 917 cikket tartalmaz): Az erkölcs különösképpen, beleértve az egyes erényeket és erkölcstelenségeket.

- Harmadik rész (Tertia Pars; 90 QQ, 549 cikket tartalmaz): Krisztus személye és műve, aki az ember útja Istenhez; és a szentségek. Aquinói ezt a részt befejezetlenül hagyta⁶.

- Kiegészítés (99 QQ, 446 cikk): A tulajdonképpeni harmadik részhez tartozik egy posztumusz kiegészítés, amely lezárja a harmadik részt és a Summa-t, és a keresztény eszkatológiát, vagyis "az utolsó dolgokat" tárgyalja.

- I. függelék (2 QQ-t, 8 cikket tartalmaz) és II. függelék (1 Q-t, 2 cikket tartalmaz): Két nagyon kis függelék, amelyek a tisztítótűz témáját tárgyalják.

Cikkek formátuma

A Summa cikkeiben alkalmazott kifejtési módszer Averröésztől származik, akit Aquinói tisztelettel "a Kommentátor"-ként emleget.⁷ A Summa cikkeinek szokásos formája a következő:

1. A még ki nem mondott konklúzióval szembeni ellenvetések (praeterea) sorozata. Ez a konklúzió többnyire (de nem kivétel nélkül) úgy vonható ki, hogy az első ellenvetés bevezetőjét negatívba állítjuk.

2. Rövid ellenmondás hangzik el, amely a sed contra ("ellenkezőleg...") kifejezéssel kezdődik. Ez az állítás szinte mindig tekintélyes irodalomra hivatkozik, például a Bibliára, Arisztotelészre vagy az egyházatyákra⁸.

3. A tényleges érvelés következik, amely a respondeo dicendum quod conversatio ("azt válaszolom, hogy...") kifejezéssel kezdődik. Ez általában a kérdés tisztázása.

4. Az előző kifogásokra vagy az ellenvetésre adott egyéni válaszok, ha szükséges. Ezek a válaszok egy mondattól a több bekezdésig terjednek.

Egy példa a cikk formájára:

Vegyük példának a III. rész 40. kérdésének ("Krisztus életmódjáról") 3. cikkét ("Vajon Krisztusnak szegénységben kellett-e élnie ezen a világon?")

1. Először egy sor ellenvetés hangzik el a következtetéssel szemben, majd a kivont következtetés ("ezért") következik:

1. ellenvetés: "Krisztusnak a legmegfelelőbb életformát kellett volna választania... ami a gazdagság és a szegénység közötti középút..... Ezért Krisztusnak nem a szegénység, hanem a mértékletesség életét kellett volna élnie".

2. ellenvetés: "Krisztus életmódját azokhoz igazította, akik között élt, az étel és a ruházat tekintetében. Ezért úgy tűnik, hogy a gazdagság és a szegénység tekintetében a szokásos életmódot kellett volna betartania, és kerülnie kellett volna a szélsőséges szegénységet."

3. ellenvetés: "Krisztus külön meghívta az embereket, hogy utánozzák alázatos példáját..... De az alázatosság a legdicséretesebb a gazdagságban.... Ezért úgy tűnik, hogy Krisztusnak nem a szegénységben való életet kellett volna választania."

2. Az ellenvetés a Máté 8:20-ra és a Máté 17:26-ra hivatkozva hangzik el.

3. A tényleges érvelés következik: "Krisztusnak illett szegény életet élnie ezen a világon" négy különböző okból. A cikk ezután részletesen kifejti ezeket az okokat.

4. Aquinói válasza a fenti ellenvetésre az, hogy "aki erényesen akar élni, annak kerülnie kell a gazdagság bőségét és a koldusszegénységet... az önkéntes szegénység azonban nem áll e veszélynek kitéve: és ilyen volt a Krisztus által választott szegénység".

A II. rész felépítése

A Summa II. része két részre oszlik (Prima Secundae és Secunda Secundae, amelyeket "1a2æ" és "2a2æ" néven idézünk). Az első rész 114 kérdést tartalmaz, míg a második rész 189-et. A második rész két részét általában úgy mutatják be, mint amely több "értekezést" tartalmaz. Tartalmuk a következő:

II-I. rész

- Értekezés az utolsó végről (qq. 1-5):[iii]

- Értekezés az emberi cselekedetekről (6-21. qq.)[iv]

o Az akarat általában (6-7. qq.)

o Az akarat (qq. 8-17)

o A jó és a rossz (qq. 8-21)

- Értekezés a szenvedélyekről (qq. 22-48)[v]

o A szenvedélyek általában (22-25. qq.)

o Szerelem és gyűlölet (26-29. qq.)

o A bujaság és a gyönyör (30-34. qq.)

o Fájdalom és bánat (35-39. qq.)

o Félelem és merészség (40-45. qq.)

o Harag (46-48. qq.)

- Értekezés a szokásokról (49-70. qq.)[vi]

o Szokások általában; okaik és hatásaik (49-54. qq.)

o Erények; értelmi és erkölcsi erények (55-60. qq.)

o Erények; sarkalatos és teológiai erények (61-67. qq.)

o A Szentlélek ajándékai, boldogságai és áldásai (68-70. qq.)

- Értekezés az erkölcstelenségről és a bűnről (qq. 71-89)[vii]

o A bűn és a bűn önmagában; a bűnök összehasonlítása (qq. 71-74)

o A bűn általános okai; a bűn belső okai (qq. 75-78)

o A bűn külső okai, mint például az ördög és maga az ember (qq. 79-84)

o A természet romlottsága a bűn foltja; a bocsánatos és halálos bűn büntetése (qq. 85-89)

- Értekezés a jogról (qq. 90-108)[viii]

o A törvény lényege; a törvény különböző fajtái; hatásai (qq. 90-92)

o Örök törvény, természeti törvény, emberi törvény (qq. 93-97)

o A régi törvény; szertartási és igazságszolgáltatási előírások (qq. 98-105)

o Az evangéliumi törvény vagy új törvény (qq. 106-108)

- Értekezés a kegyelemről (qq. 109-114): szükségessége, lényege, oka és hatása[ix].

II-II. rész

- Értekezés a teológiai erényekről (qq. 1-46)

- Értekezés a sarkalatos erényekről (47-170. qq.)

o Értekezés az okosságról (qq. 47-56)

o Értekezés az igazságosságról (57-122. kk.)

o Értekezés a bátorságról és a mértékletességről (123-170. qq.)

- Értekezés az ingyen kegyelmekről (171-182. qq.)

- Értekezés az életállapotokról (183-189. qq.)

Hivatkozások a Summa-ban

A Summa számos utalást tesz bizonyos, Aquinói korában nagy tiszteletnek örvendő gondolkodókra. A tekintélyből származó érvek vagy sed contra érvek szinte teljes egészében e szerzők idézetein alapulnak. Néhányukat külön neveken nevezték meg:

- Az apostol - Pál apostol: Megtérése után ő írta az újszövetségi kánon nagy részét, amiért Aquinói Summa című művében az Apostol címet érdemelte ki, noha Pál nem volt Jézus eredeti tizenkét követője között.

- A filozófus - Arisztotelész: Őt tartották a legokosabb filozófusnak, aki addig a legtöbb igazságot fogalmazta meg. A skolasztikus teológusok fő célja az volt, hogy az ő pontos szakkifejezéseit és logikai rendszerét felhasználva vizsgálják a teológiát.

- A kommentátor - Averröes (Ibn Rushd): Arisztotelész műveinek legjelentősebb arab nyelvű kommentátorai közé tartozott, és kommentárjait gyakran lefordították latinra (Arisztotelész szövegével együtt).

- A mester - Lombard Péter: A kor meghatározó teológiai szövegének szerzője: (az egyházi doktorok írásaihoz fűzött kommentárok).

- A teológus - Hippói Ágoston: Az addig élt legnagyobb teológusnak tartották; Aquinói gyakran idézi Ágoston műveit.

- A jogász vagy jogtudós (iurisperitus) - Ulpianus (római jogász): a Pandectusok legtöbbet idézett szerzője.

- Tully - Marcus Tullius Cicero: híres római államférfi és szónok, akinek az is köszönhető, hogy a görög filozófia jelentős részét eljuttatta a latin nyelvű közönséghez, bár általában inkább saját műveinek összefoglalása és kommentálása, mint fordítása révén.

- Dionüsziosz - Pszeudo-Dionüsziosz Areopagita: Aquinói hivatkozik Dionüsziosz műveire, akiről a korabeli tudósok azt hitték, hogy az Apostolok Cselekedetei 17:34-ben említett személy (Szent Pál tanítványa). Ezeket valószínűleg a 6. században írta Szíriában egy olyan író, aki könyvét Dionüsziosznak tulajdonította (ezért történik a "Dionüsziosz" névhez a "pszeudo-" előtag hozzáadása a művekre vonatkozó legtöbb modern hivatkozásban).

- Avicenna - Aquinói gyakran idézi ezt a perzsa polihisztort, az arisztotelészi/ neoplatonikus/ iszlám filozófust, Ibn Szinát (Avicenna).

- Al-Ghazel - Aquinói az iszlám teológus al-Ghazalit (Algazel) is idézi.

- Rabbi Mózes - Rabbi Mózes Maimonidész: zsidó rabbinikus tudós, Aquinói közel kortársa (meghalt 1204-ben, Aquinói előtt). A skolasztikusok sok felismerést merítettek munkásságából, mivel ő is a skolasztikus módszert alkalmazta.

- Damaszkuszi - Damaszkuszi János: Damaszkuszi: szíriai keresztény szerzetes és pap

Összefoglaló és főbb pontok

 

A mű ciklikus szerkezetének grafikus ábrázolása

Szent Tamás legnagyobb műve a Summa volt, és ez nézeteinek legteljesebb bemutatása. IV. Kelemen pápa korától (1265 után) élete végéig dolgozott rajta. Amikor meghalt, a III. rész 90. kérdéséhez (a bűnbánat témájáról) jutott el.⁹ Ami hiányzott, azt utólag a Lombard Péter mondataihoz írt kommentárjának negyedik könyvéből adták hozzá supplementumként, amely nem található meg a 13. és 14. századi kéziratokban. A Summa le lett fordítva: Görögre (nyilvánvalóan Maximus Planudes által 1327 körül), örményre; számos európai nyelvre; és kínaira is.¹⁰

A Summa Theologiae felépítése a kozmosz ciklikus természetét hivatott tükrözni, a soknak a platonizmusban az Egyből való kilépés és visszatérés értelmében, a keresztény teológiára átvéve: Az anyagi világegyetemnek az isteni lényegből való teremtése; a teremtés csúcspontja az emberben; és az embernek Krisztus és a szentségek útján Isten felé való visszatérése.

A mű szerkezete ezt a ciklikus elrendezést tükrözi. A 2. kérdésben Istennel és az ő létével kezdődik. A Summa teljes első része Istennel és a teremtéssel foglalkozik, amely az emberben éri el tetőpontját. Az első rész tehát az emberről szóló értekezéssel zárul. A Summa második része az ember céljával (az élet értelmével) foglalkozik, ami a boldogság. Az ebben a részben részletezett etika összefoglalja azt az etikát (arisztotelészi jellegű), amelyet az embernek követnie kell, hogy elérje rendeltetését. Mivel az ember önmagában nem képes igazán tökéletes etikai életet élni (és így eljutni Istenhez), szükség volt arra, hogy egy tökéletes ember áthidalja az Isten és az ember közötti szakadékot. Így lett Isten emberré. A Summa harmadik része tehát Krisztus életével foglalkozik.

Ahhoz, hogy e tökéletes ember által előírt utat kövessük, hogy Isten kegyelmével éljünk (ami szükséges az ember üdvösségéhez), a szentségekről gondoskodtak; a Summa utolsó része a szentségekkel foglalkozik.

Főbb pontok

- A teológia a legbiztosabb az összes tudományok közül, mert forrása az isteni tudás (amelyet nem lehet megtéveszteni), és mert tárgyának nagyobb értéke van, amelynek magasztossága meghaladja az emberi értelmet.

- Amikor az ember ismer egy hatást, és tudja, hogy annak oka van, az értelem vagy az elme természetes vágya, hogy megértse a dolog lényegét. Ez a megértés szükséges az értelem tökéletességéhez.

- Valaminek a létezése és a lényege különbözik egymástól (például egy tömör aranyhegynek lenne lényege, mivel elképzelhető, de nem létezne, mivel nincs a világban). Pontosabban, valaminek a létezése és az ember elképzelése/elképzelése erről minden dologban elkülönül egymástól - kivéve Istent, aki egyszerű.

- Egyedül az emberi gondolkodás tudja bizonyítani: Isten létezését; teljes egyszerűségét vagy összetételének hiányát; örökkévaló természetét (azaz, hogy az időn kívül létezik, mivel az időt Isten teremtett világegyetemének részének tartják); tudását; akaratának működési módját; és hatalmát. Bár Szent Tamás úgy vélte, hogy az emberi értelem egyedül képes bizonyítani, hogy Isten teremtette a világegyetemet, az értelem önmagában nem tudta megállapítani, hogy a világegyetem örökkévaló-e, vagy valóban valamikor az időben kezdődött. Inkább csak a Teremtés könyvéből származó isteni kinyilatkoztatás bizonyítja ezt.

- Az Istenre vonatkozó minden kijelentés vagy analóg vagy metaforikus: nem mondhatjuk, hogy az ember pontosan ugyanabban az értelemben "jó", mint Isten, hanem inkább azt, hogy valamilyen módon utánozza Isten egyszerű természetét abban, hogy jó, igazságos vagy bölcs.

- A "hitetlenség" a legsúlyosabb bűn az erkölcs birodalmában.

- Az igazságos háború és a természetjog elvei.

- A legnagyobb boldogság, a végső jó a boldogságos látomásban áll.

- A kölcsönök után kamatot szedni tilos, mert ez azt jelenti, hogy kétszer kérnek pénzt ugyanarra a dologra.

- Önmagában az is törvénytelen, ha egy dolgot többért vagy kevesebbért adnak el, mint amennyit ér (igazságos árelmélet).

- A szemlélődő élet nagyobb, mint a tevékeny élet. Ami még nagyobb, az a szemlélődő élet, amely azért cselekszik, hogy másokat is a szemlélődő életre hívjon, és átadja nekik a szemlélődés gyümölcseit (Valójában ez volt a dominikánus szerzetesek életmódja, akiknek Szent Tamás is tagja volt).

- Mind a szerzetesek, mind a püspökök a tökéletesség állapotában vannak. Szerzetesnek lenni nagyobb dolog, mint házasnak lenni, és még nagyobb (sok tekintetben), mint papnak lenni, de nem olyan jó, mint püspöknek lenni.

- Bár a zsidók adták át Krisztust, hogy meghaljon, mégis a pogányok ölték meg őt, előrevetítve, hogy az üdvösség a zsidókkal kezdődik, és a pogányokra is átterjed.

- A világvége után (amelyben minden élő anyag elpusztul) a világ élettelen anyagból (pl. sziklákból) fog állni, de az apokalipszis tüzei megvilágítják vagy szépségében felerősítik; új ég és föld jön létre.

- A mártírok, a hit tanítói (orvosok) és a szüzek, ebben a sorrendben, különleges koronát kapnak a mennyben teljesítményükért.

- "A fizikus egy eszközzel bizonyítja, hogy a Föld kerek, a csillagász mással: mert az utóbbi a matematika segítségével bizonyítja ezt, pl. a napfogyatkozások alakjaival, vagy valami hasonlóval; míg az előbbi a fizika segítségével bizonyítja, pl. a nehéz testeknek a középpont felé irányuló mozgásával."

- A Summa öt érvet tartalmaz Isten létezése mellett, amelyeket "öt útnak" (latinul: quinque viae) neveznek. Az öt út a Summa 3125 cikkelyéből csak egyet foglal el.